2014. szeptember 13., szombat

Le 13 Septembre 2014

Ma, miután délután egykor arra ébredtem, hogy borzalmasan büdös a hajam a cigi füsttől (a hajón csak egy teremben lehetett cigizni, és mi majdnem végig ott voltunk), felkeltem, hajat mostam. Közben Nicolas is kitámolygott Lu szobájából, és rögtön el is húzta a csíkot, azt mondta, nem tud itt tovább aludni, hazamegy, fürdik, és majd este visszajön.
Én reggeli közben elhatároztam, hogy nem érdekel mennyire lesz rossz a házim, valamit megpróbálok kihozni a néhány netes oldalból, amit lementettem a gépemre, mert nincs az az Isten, hogy én most nekiálljak könyvtárat keresgélni, meg órákat ezzel tölteni a hétvégémből. Meg is csináltam, végül szerintem annyira nem lett rossz, fogalmam sincs, hogyan, meg mit osztályoznak, majd kiderül.
Betettem az első mosást, ünnepélyesen. Nem indult a mosógép, és fél órába telt, amíg rájöttem, hogy nem csak bedugni kell, hanem egy gombot is megnyomni rajta. Szerencsére nem mentek össze a ruháim, viszont nem tudom milyen mosópor ez, ami itt volt, de halszagú az összes pólóm. És, mivel nem szeretem, sőt ki nem állhatom a halat, ez egy kicsit problémás. Remélem, mire megszáradnak kimegy belőlük…

Időközben kinyitott itt szemben a Spar – nagyon praktikus, ha az ablakból látod, mikor van nyitva a közeli bolt, mert nem rohangálsz feleslegesen – úgyhogy azt hiszem, átmegyek, veszek valamit vacsorára (tegnap nagyjából az egész hűtőt felzabálták a srácok), aztán várom Nicolast, mert ketten maradtunk a társaságból, és úgy gondoltuk, jobb együtt „szenvedni”, mint külön-külön. Amúgy őt nagyon bírom, pont annyi idős, mint én, nagyon helyes srác, tegnap is egész este ő figyelt rám a legjobban, hogy nehogy elvesszek, vagy bajom legyen. Azért van előnye, ha négy sráccal mész bulizni, nem mondom. Sajnos a jövő héten megy vissza Németországba, csak rövid időre jött, de azt mondta, majd jövőre meglátogat minket, a barátnőjével. Kíváncsi vagyok, Aaron és Tilman hogy boldogul a hippibusz-vásárlással, alig várom, hogy lássam, mit vettek. Lu pedig csak hétfő este jön vissza, de már is úgy hiányzik, annyira összeszoktunk ezalatt a néhány nap alatt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése