Szombat reggel 10-kor
már felébredtem és (ilyen elég ritkán fordul elő) ellenállhatatlan vágyat
éreztem, hogy leszaladjak a Boulangerie-be
egy croissant-ért. Így, negyed óra
múlva már Jóbarátokat néztem, kávét ittam és croissant reggeliztem, isteni volt. Aztán a délelőtt további részét
tanulással töltöttem, megpróbáltam befejezni a részemet az előadáshoz, mert
vasárnap már tényleg összerakjuk az egészet Tom-mal és Léna-val. Lu jóval
később ébredt, mint én, olyan dél körül. Nagyon örült a croissant-nak, amit
neki hoztam, aztán elvonult sorozatot nézni.
Én végre erőt vettem
magamon, és délután elmentem futni. Muszáj volt kicsit kiszellőztetni a
fejemet, meg friss levegőn lenni, levezetni a feszültséget. Három hete nem
voltam, és ahogy kezdődik a hajtás, egyre inkább szükségem van valamire, ami
kicsit elnyomja a stresszt. Ma viszonylag hideg volt, 6 fok, mikor kimentem. A
park viszont gyönyörű volt, és most is elég sokan futottak, fociztak,
bicikliztek. Elég sportos nép ez a francia, ha lehet ekkora általánosításba
bocsátkozni. Én lenyomtam a 8 km-t, aztán mentem is haza, féltem, hogy
megfázok, ha tovább sétálgatok. Azért csináltam néhány fotót:
Vacsorára
paradicsomlevest ettünk Lu-val (nem mi csináltuk, porleves volt), aztán később
még leszaladtam a Spar-ba valami édességért, mert még éhesek voltunk kicsit. Én
próbáltam tanulni, Lu is akart, de csak a Gossip
Girl-t hallom a szobájából egész este. Aztán éjfél körül le is feküdtem
aludni, holnap elég sűrű napom lesz.
Vasárnap korán
akartam volna felkelni, hogy tanulni tudjak, de természetesen nem sikerült.
Majdnem délig aludtam, úgyhogy alig volt időm összeszedni magam, mert fél 2-kor
már Tomnál kellett lennem. Ráadásul a TCL (a BKV lyoni megfelelője) honlapján
azt írták, hogy nem jár a C4-es busz, amivel egyenesen mentem volna Tom
lakásáig, úgyhogy kénytelen voltam metrózni, így eléggé elkéstem. Léna várt rám
a metrónál, onnan együtt mentünk Tom-hoz. Ott volt nála pont egy barátja, aki
főzött nekünk teát, mi meg nagy nehezen összeraktuk az előadásunkat. A poén
csak az volt, hogy Tom még rám sózott két cikket, hogy olvassam el, és írjam
hozzá a részemhez. Úgyhogy lesz még melóm bőven az egésszel. A jó hír viszont,
hogy ezen kívül semmi mással nem kell szórakoznom, mert mindent megcsinál.
Szerencsére nem maradtunk sokáig, olyan 4-5 körül már itthon voltam, és el
tudtam kezdeni a beadandómat, amit ugyan 12-én péntekig kell megcsinálnom, de
inkább nem húznám addig, mivel 8-ától már vizsgáim vannak… Nagy nehezen
megírtam egy oldalt, aztán 8-kor elkezdtünk skypeolni megint Lyont, Glasgowt,
Dijont, Budapestet és Tapolcát összekapcsolva. Egészen éjfélig beszéltünk, elég
gyorsan elszaladt az idő. Én még fél 3-ig küszködtem a beadandómmal, nem
egészen sikerült befejeznem, de kitaláltam, hogy hétfőn az utolsó órámról
eljövök (úgysem tudnak nagyon újat mondani vizsga előtt egy héttel), és megírom
abban a plusz négy órában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése