Kevesen tudják, hogy 1477.
október 31-én foglalta el Mátyás Bécset, innen ered ősi ünnepünk, a „hello wien”.
Szombat: Reggel sikerült annyi
időt tökölni a lakásban, hogy a tervezett 9 helyett csak 11-kor értem oda a
LIDL-be. Kitaláltam, hogy akármilyen messze van, oda megyek vásárolni, mert ott
nagyon olcsó minden. A rengeteg olcsó dolgot látva én annyira sok dolgot vettem, hogy alig bírtam hazacipelni.
Itthon megebédeltem – megpróbálkoztam
a Dani-féle tejfölös-citromos csirkecombot reprodukálni, de nem jártam sikerrel
–, aztán neki is láttam a Halloween-menüt elkészíteni. Több mint nyolc órát
töltöttem a konyhában, ugyanis megpróbáltam elkészíteni egy adag pumpkinpasta-t, egy mézeskalácsos csokitortát, és néhány kis habcsók-szellemet. Több-kevesebb
sikerrel jártam, ugyanis nem minden úgy nézett ki, ahogy a receptben a képen,
de mindegyiknél rájöttem, hogy mit rontottam el, úgyhogy legközelebb már jobban
fog menni.
Dani 8 körül érkezett, együtt elmentünk a Vicáért, aztán egész este
ettünk-ittunk, beszélgettünk, énekeltünk, táncoltunk… Azt mondták, nagyon finom
lett minden, amit csináltam, úgyhogy nem siránkozok többet, hogy elrontottam. Nagyon
jó kis Halloween Party-t csaptunk így hármasban, úgy örültem, hogy itt voltak.
 |
| www.weheartit.com |
Vasárnap: Délben keltünk
Vicáékkal, és egész délután csak fetrengtünk a matracokon, közben Jóbarátokat
néztünk a laptopomon meg beszélgettünk.
Vicának 6-kor indult a vonata, Dani
kikísérte, én meg elmentem futni a parkba, most volt a vasárnapi edzése a Courir á Lyon csoportnak. Jó sokan
voltunk most is, ilyenkor kb. száz ember gyűlik össze. Futottunk egy kört a tó
körül (2,5 km ),
aztán megcsináltuk a szokásos erősítést: nagyjából 20 percen keresztül fekvőtámaszoztunk,
felültünk, gyertyáztunk, ugráltunk, guggoltunk, stb. Az erősítés végén, aki
akart, az vagy futott egy nagy kört (3,8 km ) vagy egy kicsit, megint a tó körül (2,5 km ). Én úgy döntöttem,
ha már itt vagyok, kisportolom magam, úgyhogy futottam még egy kis kört, és
rendesen elfáradtam a végére. Itt már nem voltunk sokan, nagyjából húszan
futottuk le újra a tó körüli kört, de megint jött velünk néhány edző végig, és
figyeltek, nehogy valaki rosszul legyen, bevárták, aki lemaradt, stb. Én voltam
az utolsó, de próbáltam tartani az iramot, és nem voltam annyira lemaradva a
többiektől. Itt mindenki borzasztó gyorsan futott, gondolom, aki nem bírja annyira
a strapát, az erre az utolsó körre már nem jön.
Miután jól kifutottam magam,
hazajöttem, megvacsoráztam, anyáékkal beszéltem, és próbálok lélekben
felkészülni a holnapi iskolakezdésre, a szünet után. De, Axel Guioux tartja az
első órámat, a kedvenc tanárom, úgyhogy emiatt még várom is, hogy megint
kezdődjön az egyetem.
JB is hazajött, és megint annyi kaját hozott, hogy most
már tényleg nem tudjuk hova tenni. A konyhában az összes polc és a hűtő is tele
van, fogalmam sincs, hogy fogjuk ezt bírni, lehet, hogy halálra fogom magam
enni még a végén. Mondjuk, ahhoz főzni is kellene… Lényeg a lényeg, holnap
újult erővel koptatom az egyetemen a padokat, és minden mást is elintézek, mert
nagyon sok dologgal kell haladnom. Teljesen betábláztam magamat, Karácsonyig
nincs megállás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése