Boldog szülinapot, Bori!
Ahhoz képest, hogy elég későn
feküdtem le, simán felkeltem reggel. Indulás előtt még maradt egy kis időm
átnézni a beadandómat, aztán felhúztam a cipőmet, és siettem az egyetemre. Ma
hamarabb indultam el, mint ahogy szoktam, mert ki kellett nyomtatnom pár
dolgot. Óra előtt Tom keveredett egyszer csak mellém, rám köszönt, megpuszilt, megkérdezte,
hogy vagyok, aztán, hogy „prete pour la
paléo?” (készen állsz a paleo-ra?), és miután grimaszoltam egyet, ami kb. annyit
takart, hogy „nem nagyon…”, bement a terembe. Engem eléggé váratlanul ért ez a
hirtelen közeledése, mivel szeptember eleje óta összesen kb. két mondatot
beszéltünk, de örültem neki. Úgy látszik, ez ilyen hangulatfüggő nála, és eddig
mindig akkor találkoztam vele, mikor épp rossz passzban volt. Később én is
bementem a terembe, és eléggé meglepődtem, mert 10:03 volt, és a paleonéni még
nem kezdte el a mondókáját, sőt, még a katedrára sem ment fel. Something has changed… De aztán, nem
sokat kellett várni, egyszer csak odapattant, és belekezdett a neandervölgyi
emberekről szóló, véget nem érő monológjába. Szerencsére, az óra végére
eljutottunk odáig, hogy a neandervölgyi emberek 220 000 év után (végre)
kihaltak.
A második órám előtt le kellett
adnom egy papírt a titkárságon, de mivel nem volt ott a titkárnő, ezért a
postaládájába (nem éppen postaláda, de valami olyasmi, nem tudok rá jobb magyar
szót) kellett bedobni, amit nem talált senki. A keresés közben összefutottam
megint Tommal, aki szintén a titkárnő ládáját kereste, ugyanazért, mint én,
úgyhogy csatlakozott hozzám, és együtt jártuk végig a vezetőség épületét. Nagy
nehezen megtaláltuk, betettük a papírjainkat, aztán elindultunk együtt órára. Közben
beszélgettünk, és kiderítettem, hogy még mindig portugált tanul, még mindig
Giuisti a tanára (mázlista), és jövőre Brazíliába szeretne menni, úgyhogy most
azt intézi éppen. Én igyekeztem nem elsárgulni az irigységtől, de majd
megpukkadtam magamban, és annyira elgondolkoztam, hogy észre sem vettem, Tom elköszönt,
csak annyit láttam, hogy a hatalmas túrahátizsákjával már rég előttem jár. Brazília…
Én is mehetnék amúgy, de egyrészt fogalmam sincs, hogy mennyi pénzbe kerül, és
van egy olyan érzésem, hogy a repülőjegyeket nekem kéne állni, ami önmagában is
hatalmas költség, másrészt úgy döntöttem, kihagyom az Erasmust jövőre, mert
nekem már pont elég az, hogy ide kijöttem, inkább megpróbálok itt kicsit
gyökeret ereszteni, pénzt keresni, és inkább csak nyáron meg év közben
utazgatni. Majd egyszer eljutok Brazíliába is biztosan, nem kell siettetni a
dolgot. Visszatérve az egyetemhez, miután Tom szépen faképnél hagyott, a terem
felé vettem az irányt, ahol Enquete Ethno
lett volna. Még kint cigiztem az ajtó előtt, mikor kijött az egyik srác,
közölte, hogy „elle n’est pas lá”
(nincs itt a tanárnő), és hogy a beadandóinkat a postaládájába kell dobnunk. Felmentünk,
megkerestük a ládát, beletettük a papírjainkat, aztán szabadság, mehettünk
haza. Én a villamoson nagyon örvendeztem, mert közben a nő is felhívott, akihez
állásinterjúra mentem volna, hogy ne menjek sehová, mert nincs náluk áram, és
majd, ha rendeződik a helyzet visszahív és egyeztetünk időpontot.
Így délután 4 helyett már 1-re
hazaértem, és eldicsekedtem JB-nek, hogy számomra mára ennyi volt az egyetem. Ő
meg visszavágott, hogy hatalmasat aludt, és hogy ő nem is megy be egyetemre. You
won. A délután hátralévő részében én kiélveztem a gyorsan jött szabadságot,
azaz sorozatot néztem, JB pedig először vadul telefonált, aztán átjött egy
haverja és kb. három órán keresztül dumáltak a szobájában. Este együtt
vacsoráztunk, kolbászt és valami rakott krumpli-szerűséget ettünk, amit a
nagynénje csinált, és nagyon finom volt. Megegyeztünk, hogy holnap én csinálok
vacsorát, mert ő már elég régóta pörög a konyhában.
És a mai nap legfontosabb híre:
Bori tegnap éjjel megérkezett Genfbe, ma van a szülinapja, és pénteken végre
ide is ér, ha minden igaz. Lényeg a lényeg, én nagyon boldog vagyok, és
számolom vissza az órákat.
 |
| ez a kép tavasszal készült, mikor Bori meglátogatott |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése