Le 27 Octobre 2014

Végre egy hétfő, amikor aludhatok, ameddig csak akarok. Ezt ki is használtam, megint délben keltem. Reggeli után megint elmentem futni, a park, ha lehet, ma még szebb volt, mint tegnap. Kevesebben voltak, de igazi őszi színei voltak a fáknak, sütött a nap, még mindig olyan idő van, mintha szeptember eleje lenne, csak egy kicsit hidegebb. Viszonylag kevesen futottak most, gondolom, legtöbben dolgoznak, nyilván nem mindenkinek van ideje hétfőn délután 2-kor futkosni… Miután hazajöttem, gyorsan leszaladtam a boltba, mert már nincs itthon semmi kaja, aztán hajat mostam, utána meg vártam Anyát, hogy Juli mamával bejelentkezzen skype-ra, mert meg volt beszélve. Nemsokára jöttek is, úgyhogy megismételtük a háromgenerációs kávézást a Nelsonban, csak én most a laptopból beszéltem, és nem ittam olyan finom kávét, mint ők. Jó volt látni Juli mamát, már alig várom, hogy legyen vezetékes telefonunk és fel tudjam hívni (innen ingyenesen hívhatok Magyarországon vezetékest majd). Ha minden jól megy, holnap Hortobágyról hív Anya, és látom a pici Ádit, aki már nem is olyan pici állítólag. A skypeolás után megvacsiztam, aztán nekiálltam bepótolni az eddigi bejegyzéseket, itt a blogon, mert a beadandóim miatt egy hétig nem írtam semmit. Hát, most végre sikerült.