Ma alig bírtam felkelni. Biztosan
a kötelező hétfő-életérzés, meg az, hogy tegnap olyan semmilyen hangulatban aludtam
el (a szomorkodás általában kifáraszt), de ma úgy ébredtem, mintha összesen 10
percet aludtam volna. Esélytelen volt 7-kor felkelnem emiatt, pedig még át
akartam olvasni néhány cikket a ma reggeli órámhoz. Tant pis (nem baj), majd a buszon, metrón, villamoson, időm, mint a
tenger. Negyed 9-kor nagy nehezen kimásztam az ágyamból, összekészülődtem,
megittam egy hatalmas bögre kávét, és elindultam. A buszon viszont újra
hatalmába kerített a fáradtság, és egyfolytában csukódott le a szemem, pedig
olvasni akartam.
Végül félretettem a cikket, és
félig-meddig bóbiskolva mentem be órára, ahonnan szokás szerint elkéstem. De
nem csak én, Tom is akkor ült le, mikor én beléptem. A tanárnőnk megkérdezte a
nevemet, néhány percbe beletelt, amíg megtalálta (a csoporttársaim betűzték le
neki végül, elég vicces volt), aztán folytattuk az órát. Ma a többiek
prezentáltak, mert a múltkori órán kaptak mindenféle szövegeket és most azokat
kellett bemutatniuk kis csoportokban. Még szerencse, hogy én ezt megúsztam,
most csak hallgatnom kellett. Az óra vége előtt negyedórával megszólalt a
tűzjelző, de igazából senki nem vette komolyan, folytattuk a prezentációkat.
Elég fura volt úgy ülni, hogy lehet, hogy mindjárt elkezd füstölni az egyik
széle a teremnek, de nem voltunk messze a kijárattól, a tanárnőnk úgy ítélte,
bőven lesz időnk kimenekülni akkor is, ha igazi tűz van – amire tényleg nem
volt sok esély. Nem sokkal később egy ideges kövér nő benyitott, és kiabált,
hogy menjünk a parkolóba azonnal. Tényleg csak próba volt, de úgy látszik, ezt
komolyabban veszik, mint az igazi tűzriadót. Mivel az órából már csak 15 perc
volt, a tanárunk elengedett minket, így elmehettünk a korábbi villamossal, nem
voltak olyan sokan.
Délután elmentem futni, mert
sütött a nap, a park gyönyörű volt, csináltam néhány képet is. Tiszta tavasz-feelingem volt, annak ellenére, hogy a
hideg szél folyamatosan keresztülfújt rajtam. Ebédre sütöttem mozarellás
padlizsánt és megettem a maradék cukkinikrémlevest, úgyhogy egész normális
étkezést hoztam össze. Este behoztam a bloglemaradást, mert tegnap nagyon
nem volt kedvem leírni az egész hétvégét (sorry), most azt hiszem elmegyek
aludni, mert holnap reggel még suli előtt el akarok menni futni, kell az energy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése