Tegnap este kaptam néhány
emailt a sztrájkhoz kapcsolódóan. Az elsőben az állt, hogy csütörtök-pénteken
elmaradnak a doktorisok órái, helyette szerveznek másikakat, meg volt adva a
terem és az időpont. Az első ma reggel 8-kor kezdődött, de esélytelen volt,
hogy 6-kor felkeljek miatta. A második emailben a jury (zsűri) nyilatkozott, hogy nem ülnek össze elbírálni a
jegyeket, mivel a fele hiányzik (a doktoris tanáraink ugyanis nem adták le
őket), és hogy követelik, hogy az egyetem fizesse ki a vacataire-eket (a doktorisokat). A harmadik emailben pedig tájékoztattak, hogy ha ezekről
az első féléves jegyeimről szeretnék tudni valamit, menjek ma 2-re az
egyetemre, ott lesz valami tájékoztatás.
Megcéloztam egy délben kezdődő
órát, hogy az után elmegyek a jegyeimért, utána pedig 4-től úgyis rendes órám
van, de nem sikerült időben összeszednem magam. Luu 9 körül indult
Spanyolországba, én akkor keltem, hogy elköszönjek tőle, utána hajat mostam,
meg mindenféle mással elment az idő, mire észbe kaptam már indulnom kellett volna.
Úgyhogy nem mentem délre, csak 2-re, hogy a jegyeim egy részét legalább
megtudjam, nagyon kíváncsi voltam. A biztonság kedvéért azért megkérdeztem smsben
Zoét és Tomot is, hogy mennyire fontos szerintük ez az egész. Zoé nem jött be,
Tom viszont azt írta, biztosan megmondják a jegyeinket, úgyhogy én rohantam is.
Út közben összetalálkoztam egy
lánnyal, akit eddig sosem láttam, de kiderült, hogy ő is oda igyekszik, ő is
antropológiára jár, úgyhogy együtt kerestük meg a termet. Bementem, először
Olivia-hoz mentem oda, aki tavaly a Lectures
complémentaires-t és az Enquete
Ethnologique-t tartotta nekünk. Az első tantárgyból (Lectures) volt egy prezentációnk Tommal és Lénával, arra 15-öt
kaptunk (20 a maximum), a beadandómra 14-et kaptam, így a végleges jegyem 14,5
lett. A másodiknál (Enquete ethno)
volt négy kis beadandóm, azoknak az átlaga 12,75 lett, és volt egy, amit
közösen írtam Zoéval és Mélaine-nel, arra 13-at kaptunk, így a végleges jegyem
12,875 egészen pontosan. Sajnos nincs nagyon viszonyítási pontom, fogalmam
sincs, hogy mi számít jónak, mi nem, de az biztos, hogy 15-nél jobb jegyeket
nem nagyon láttam, tehát valószínűleg nem lettek rosszabb jegyeim, mint a
franciáknak, sőt. A másik tanár a gyönyörű kékszemű pasi volt, aki utolsó órán
Jean Rouch-filmet vetített nekünk, és én teljesen beleszerettem. Odamentem
hozzá, beszéltem vele néhány mondatot, azt mondta, nincsenek nála a jegyek, de
elküldi emailben, küldjek neki egyet, hogy tudja, ki vagyok. Én mosolyogtam,
mint valami bolond, meg bólogattam végig: ca
marche, merci, merci (úgy lesz, köszönöm, köszönöm). Alig akartam
elindulni, aztán úton a könyvtár felé, azon kezdtem el gondolkozni, mi lenne,
ha abba az emailbe beleírnám, hogy je
vous aime (szeretem magát). Vagy csak, hogy gyönyörű szeme van. A másik út
hozzá Észak-Amerikán keresztül vezet (tényleg), mert ő ott kutat, az kicsit
bonyolultabb lenne.
Még volt 1,5 órám 4-ig,
elszaladtam a menzára, ettem egy szendvicset meg ittam egy kávét, aztán a
könyvtárból írtam egy mailt a kékszeműnek (végül csak annyit írtam bele pluszban,
hogy szép félévet kívánok neki és sok sikert a sztrájkhoz), és kivettem egy könyvet,
amit hétvégén mindenképpen el kell olvasnom.
A mai utolsó órám Dynamique des sociétés volt a kedvenc
tanárommal. Azt hittem, beszélni fog a sztrájkról, vagy a jegyeinkről, mivel ő
is benne volt a jury-ben, de egy szót
sem szólt. Az óra viszont nagyon jó volt, írtam kb. 4 oldalt, és a végére majd’
leszakadt a kezem, de eszméletlen érdekes volt. Imádom ezt a hapsit, nagyon jól
magyaráz, és az ő témái a legérdekesebbek eddig.
Óra után rohantam, mert egy
srác 7-re jött lakást nézni, addigra mindenképp haza kellett érnem. Nem sokat
késett, és nagyon-nagyon jófej volt. Kérdezgetett, nagyon laza volt, látszott
rajta, hogy tényleg szívesen lakna itt, és nem csak azért keres lakást, hogy legyen
hol laknia, hanem azért is, mert szeretne valakivel együtt lakni. Amúgy 22
éves, kolumbiai, csak nyárig lesz Lyonban, utána jön a barátnője meg a családja
és végigutazzák fél Európát .Ja, tud két mondatot magyarul: Szia! Hogy vagy?, mert járt
már egyszer Budapesten. Én vele szeretnék lakni, eddig vele értettem meg a
legjobban magam (nem csak a magyar miatt :D). Lehet, hogy nem lesz nyugodt félévem mellette, de ha tanulni
akarok, majd bent maradok a suliban. Vagy beteszem a fülhallgatómat. Inkább ez,
mint egy fura, csendes lány. A néni nem tudom, mit fog hozzá szólni, de majd megbeszélem
vele a hétvégén. Ma leírtam neki a helyzetet, azt írta, megpróbál szombaton
idejönni, és mindent elintézünk. Úgy legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése