Finally Friday, végre péntek. Nem mintha
olyan megterhelő hetem lett volna, de azért ez a lakótárskeresés ki tudja
szívni az emberből az energiát, az biztos. Remélhetőleg szombaton elintézünk
mindent, és utána nem kell ezzel többet foglalkozni, tudok másra figyelni.
Leginkább az egyetemre például.
Ma bementem egy alternatív órára, amit a sztrájkolók
szerveztek, az volt a címe, hogy Anthropologie
visuelle, tehát filmvetítést vártam leginkább, vagy néhány szót Jean
Rouch-ról, ehhez képest teljesen más fogadott. Az órát inkább atelier-nek, azaz műhelynek hívták a
tanáraink, és kiderült, hogy igazából dokumentumfilmet szeretnének forgatni az
egész megmozdulásról, sztrájkról, és azért szervezték ezt az órát, hogy
segítsünk nekik. Hamar kiderült, hogy a közönség felét ez nem érdekelte
annyira, mint a vizuális antropológia története, az eddig készült
dokumentumfilmek, úgyhogy két részre osztódtunk, és aki ténylegesen akart is
forgatni, az ott maradt tovább – a másik felének szerveznek jövő héten „igazi” órákat,
amire persze mi is mehetünk megint. Én maradtam, mert eléggé érdekel maga a
dokumentumfilm-forgatás. Lehetett választani, hogy ki mivel szeretne
foglalkozni inkább (fotókat készíteni, kamerázni, a mikrofonnal járkálni az „operatőr”
mellett, vagy éppen rádióműsort csinálni), mindegyik eszközt kipróbálhattuk. Én
kameráztam kicsit, és rájöttem, hogy ez nem olyan könnyű munka, amilyennek látszik,
nagyon oda kell figyelni, ezen kívül a kamera iszonyatosan nehéz, azt tartani
órákon keresztül, nem semmi. A csoportomból nem voltunk amúgy sokan, Léna,
Marielle, Alicia, még egy lány, akivel csak néha váltok két szót, és én,
ennyien voltunk „antropológusok”, a többiek politológiát, pszichológiát, vagy
nyelveket tanulnak. Jó sok időt töltöttünk el az eszközök próbálgatásával, meg
mindenféle ötletgyűjtéssel, ki, hogyan tudna hozzájárulni a sztrájk
dokumentálásához. Nekem több ötletem is akadt a magyar aktivizmusból
inspirálódva, majd utánanézek kicsit, melyiket lehetne itt is megcsinálni.
Szerencsére viszonylag hamar hazaértem, így volt időm
kicsit rendet rakni Luu szobájában (szokás szerint mindent széthagyott), mert
ma estére vártam Dórit, aki Erasmuson van Párizsban, és kitalálta, hogy ma
megnézi Lyont, aztán itt alszik nálam. A rendrakás után még gyorsan elszaladtam
a Lidl-be vásárolni, aztán 7-kor megérkezett Dóri, főztünk egy spagettit, és jó
sokáig beszélgettünk. Elég fáradt voltam, mire ágyba kerültem. Megpróbáltam
lefekvés előtt megnézni, hátha feltették a jegyeimet az internetre, de esélytelen
próbálkozás volt. A sztrájk miatt minden megcsúszott, a zsűri nélkül nincsenek
jegyek, semmi, úgyhogy fogalmam sincs, mikor tudom meg a többit, de nem
mostanában lesz, az valószínű. A hivatalos álláspont szerint legjobb esetben is
csak február végén fizetik ki a doktorisokat, de senki nem gondolja komolyan,
hogy ez tényleg meg fog történni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése