Tegnap átjött Mariana és együtt tanultunk, neki Nicolas magyarázta a
francia történelmet a konyhában, én meg a saját könyveim felett ültem a
szobámban. Néha kimentem hozzájuk, és akkor szünetet tartottunk, beszélgettünk
kicsit. Hajnali 1-kor dőltünk ki, de lefekvés előtt még sok szerencsét
kívántunk egymásnak. Mariana vizsgája is ma volt.
Reggel nagyon csendben felkeltem és összekészülődtem, nehogy
felébresszem őket. A busz kihagyott két megállót valami építkezés miatt, és
kerülő úton ment, de még így is viszonylag időben elértem egy metrót. Amikor a
villamost vártam már bebizonyosodott, hogy nagyon korán oda fogok érni, de még
mindig jobb, mintha késnék. És tényleg ott voltam a vizsga kezdete előtt 20
perccel a teremnél, de szerencsére nem sokkal később megérkeztek a többiek is. Kérdezgették
egymást és engem is, hogy milyen volt a szünet, én meg hallgattam a sok
élménybeszámolót, hogy ki mennyit barnult, ki mennyit utazott, és néha, ha már
nagyon néztek, hogy szólaljak meg, szép csöndben mondtam, hogy „én tanultam”. Akkor
kaptam néhány sajnálkozó tekintetet, meg vállveregetést.
A vizsga, amire vártunk eléggé megosztotta a csoportot. Egyrészt,
sokan nem is tudtak róla (pl. Tom teljesen elcsodálkozott, mikor néhány hete
meghallotta, hogy ebből a tantárgyból vizsgánk van), akik meg mégis tudtak
róla, nem tudták, hogy miből. Órán semmit nem vettünk (de tényleg), a tanárnő
egyszer levetített egy filmet, meg kiosztott néhány cikket, amik közül egyet
megbeszéltünk, a többi órán mi csináltunk prezentációkat. Mikor két hete
rákérdeztünk, hogy pontosan miből akar vizsgáztatni, hebegett habogott valamit,
de semmi érdemi választ nem kaptunk. Én egy másik óránk (Anthropologie et interdisciplinarité) jegyzeteit néztem át, mert
ahhoz kapcsolódik ez a szeminárium. Többet nem nagyon csináltam, mert annyit
tudtunk, hogy érvelést kell írni, példákat hozni, azt meg azért tudok elég
könnyen általában, akármiről van szó.
Végül, miután mindenki kibeszélte az elmúlt heti szórakozásait, és
siránkozott kicsit, hogy semmit nem tanult, bementünk a terembe. A tanárunk nem
volt, egy fiatal doktoris helyettesítette, előző félévben volt vele egy óránk. Megkaptuk
a kérdést, aztán volt másfél óránk, hogy megírjuk az esszét. Szerencsére könnyű
kérdést kaptunk, nagyon tág téma, tényleg azt írtam bele, amit tudok, nagyon
sokat segítettek a jegyzetek, amiket tegnap átnéztem. Úgyhogy, szerintem jól
sikerült. Majd a jegyet meglátjuk, de emellett úgyis kapunk még egyet ebből a
tantárgyból (beadandóra), szóval semmiképpen sem rezeg a léc.
Hazafelé Zoéval és Noémie-vel jöttem, dumáltunk kicsit út közben.
Zoéval közösen írom azt a beadandót, ami maradt nekünk, de fogalmam sincs, hogy
mikor. Kedden kell leadnunk, azt mondta, ő nem bánja, hogy ha csak hétvégén
írom meg, tudja, hogy vizsgázok. Hát igen, de hétvégén mikor? Mondjuk, a
reptéren úgyis várnom kell majd órákat, lehet, hogy akkor összedobom. Nem nagy
dolog egyáltalán.
Itthon tanultam egy kis portugált, leleveleztem a tanárommal, hogy holnap 4-től levizsgázhassak egy másik csoportjával, úgyhogy most bele kell húznom. A másik vizsgám holnap 2-től fél 4-ig van, elég szoros menet lesz. Megyek is tanulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése