2015. szeptember 20., vasárnap

Le 18 Septembre 2015

Smile. It's Friday. 

A tegnap esti soirée és késői hazaérés miatt jó sokáig aludtam, már dél volt, mikor felkeltem. JB is nem sokkal előttem ébredt, de mire én kitámolyogtam a szobámból, ő már pakolta a cuccait. Hazamegy a hétvégére, mert valami program van a falujában. Amíg kávéztam és reggeliztem, addig ott mászkált körülöttem és szóval tartott. Én nem nagyon tudtam még normális mondatokat mondani, úgyhogy inkább csak hallgattam, és néha rákérdeztem valamire, amit nem annyira fejtett ki. Még meg sem ittam a kávémat, de ő már elszaladt, mert kávézni ment valami barátjával. Azt mondta, majd jön vissza nemsokára a cuccaiért, aztán megy órára, onnan meg egyből haza. Rendben. Megvártam, amíg visszaér, hozta a haverját is. Bemutatkoztam neki, nagyon szimpatikus srác volt, amíg JB összeszedte a cuccát, beszélgettünk. Megkérdeztem, merre voltak, és helyes volt a srác, mert miután mesélt kicsit a helyről, azt mondta: „La prochaine fois, tu viendras avec nous!” („Legközelebb te is jössz velünk!”). Ettől az ajánlattól máris szebb lett a napom, ezek a francia egyetemisták nagyon kedvesek.

Délután elmentem futni, de ma már az egy kör is elég volt a parkban (3,8 km), nem tudtam többet menni. Csodálkoztam is, mert tegnap lefutottam 5-öt, de azért az a két hónapos kihagyás még látszik, azt hiszem, nehéz visszaállni a régi távra. 

Futás után összedobtam egy „pink risotto”-t, aminek a receptjét Jamie Oliver honlapján olvastam. 
Újabban teljesen rákattantam a brit séf receptjeire, a legtöbb nagyon könnyen elkészíthető, gyors, egyszerű, és eszméletlen finom. A Jamie’s 30 minutes meal c. sorozat a kedvencem, bár nekem minimum másfél óra azokat az ételeket megcsinálni, de attól még megéri. Utána igazi péntek estét csaptam, sorozatot néztem, és próbáltam sütit zabálni, de mostanában valamiért nagyon nem bírom az édességet, egy süti annyira elég volt, hogy utána rá sem bírtam nézni. A hétfői félresikerült brownie meg még mindig a konyhában áll, JB néha csipegetett belőle, de én rá sem bírtam nézni.


Este átjött Dani, mert megkértem, hogy ha JB hazamegy hétvégén és ő ráér, akkor jöjjön. Nagyon nem szeretek egyedül aludni a lakásban. Mielőtt JB beköltözött, és pár napig egyedül voltam, folyamatosan rémálmaim voltak… Úgyhogy ez most elég sokat segített. Sokkal jobb úgy aludni, hogy valaki őrzi az álmod. 
www.weheartit.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése