Most kivételesen
két részre szedem a hétvégi bejegyzést, mert annyi minden történt, így kicsit
átláthatóbb.
Reggel viszonylag
korán keltünk, mert nekem nagyon sok elintéznivalóm volt, Dani pedig megígérte,
hogy elkísér. Először az SFR-hez (telefonszolgáltató) mentünk, mert valamiért
10 euróval többet vettek le a számlámról, mint amennyit szoktak, és nem nagyon
értettem a dolgot. A boltban kiderült, hogy az alkalmazott sem tudja, miért
vettek le ennyivel többet, de ő nem is nagyon tud mit csinálni, csak telefonon
lehet elérni a központot, azt pedig nekem kell intéznem. Azt mondta, mindenképp
reklamáljak, mert ez így nem normális, vissza kell, hogy adják a pénzemet. Szép
kilátások…
Ezután
elbicikliztünk a Bellecour-ra, átvenni a rajtszámomat holnapra. Nagyon sokan
voltak már most is a téren, de szerencsére nagyon pörgős volt a szervezés,
hamar rajtszámhoz jutottam. Kaptam mellé mindenféle szórólapot, gumicukrot, egy
2017-es naptárat, és természetesen egy Run
in Lyon pólót is. Végül haza indultunk, vásárolni és ebédet főzni
leginkább. Később végeztünk, mint terveztük, úgyhogy ebéd után már csak arra
volt időm, hogy felhívjam az SFR ügyfélszolgálatát. Én összesen 20 percig
bírtam, minden egyes alkalmazottnak elmagyaráztam a problémámat, de senki nem
értette, csak azt hajtogatták, hogy a mobilszámlámnak kevesebbnek kéne lennie
(én meg hajtogattam, hogy nem kevesebb), és hogy beszéljek másikkal,
átkapcsolnak. A harmadik kapcsolás után már teljes idegroncs voltam, és miután
a harmadik nő közölte velem, hogy nem érti, mit pattogok, ez így van, és hogy
nyugodjak meg, mert ugyanannyit fizetek nekik összességében (pedig nem), akkor
teljesen kiakadtam, és letettem. Dani látta, hogy mennyire kivagyok, és kézbe
vette az ügyet. Neki 33 percébe telt, ő csak egy alkalmazottal beszélt, akinek
negyedóra után sikerült végre megértenie a problémát. Lényeg a lényeg, elvileg
ő kézbe vette az ügyet és szólt, hogy 10 euróval többet fizettem, a következő
havi előfizetésemből le fogják vonni. De az is biztos, hogy év végén úgy ott
hagyom ezt a szolgáltatót, mint a huzat. Már most is megtenném, de akkor új
telefont is kéne vennem megint, azt pedig már végképp nem bírja a pénztárcám…
Ezután rohantam a
metróhoz, mert találkozóm volt néhány csoporttársammal az új kutatásunk
helyszínén, ami egy kulturális központ Villeurbanne-ban, Lyon egyik (már
teljesen a városhoz épült) külvárosában. Az egyik olasz lányra nagyon sokat
vártunk, mert elvileg nem jött a metrója, aztán a villamosa sem, de nem baj,
addig legalább beszélgettem egy kicsit Charlotte-tal. Végül összesen négyen
mentünk, körbenéztünk a központban, érdeklődtünk a következő programokról, volt
egy nagyon aranyos néni, aki elmagyarázott nekünk mindenféle fontos dolgot.
Jövő héten lesz egy kiállítás megnyitó, csütörtök este, oda elvileg megyünk a
többiekkel.
Végül délután
5-re estem haza, sok időm nem maradt tanulni, mert vacsorát kellett főzni, meg
összeszedni a cuccaimat holnapra. Nagyon korán lefeküdtünk aludni, mert holnap
Daninak 5-kor kell kelnie, és én is felkelek vele, úgy tervezem.
 |
| készülődés holnapra... Run in Lyon. What else? |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése