Az első hétvégénket természetesen hatalmas alvással
kezdtük. Legalábbis én. Luu reggel bevallotta, hogy hajnali 4 óta filmet néz,
mert valami gyógyszert szed, ami teljesen összekavarja az alvásritmusát, és
csak össze-vissza tud egy-egy kicsit aludni. Úgy volt, hogy palacsintát süt, de
elég szarul volt megint, nagyon fájt a torka, úgyhogy inkább én szaladtam le a
pékségbe croissant-ért, és azt reggeliztünk.
Mivel nagyjából ebédidőre nyúlt a
reggeli, utána nem is nagyon voltunk éhesek. Én Anyával skypeoltam délután,
aztán olyan 4-5 körül összeszedtük magunkat Luu-val, és elmentünk a shopping center-be, hogy villanykörtéket
vegyünk, mert már lassan teljes sötétség borítja be a lakást - kb. hetente
égnek ki a körték, és még egyet sem cseréltünk ki. Legalábbis a
villanykörte-vásárlás volt az ürügy. Mivel hatalmas leárazások vannak,
egyszerűen nem bírtuk megállni, hogy ne menjünk be egy-egy boltba, aztán azt
sem, hogy ne vegyünk egy-egy ruhadarabot… A vége az lett, hogy Luu hazahozott
egy új kabátot (90 euró helyett 30-ért!), én pedig egy ruhát és egy pólót (és
igen, mindkettő nagyon olcsó volt). Ezután bementünk a Carrefour-ba a villanykörtékért, onnan pedig egy plusz turmixgéppel
jöttünk ki, mert rájöttünk, hogy az nagyon hiányzik a konyhából (tényleg).
Persze, ez is le volt árazva. Ezen kívül vettünk egy csomó sajtot, meg egy
pizzát vacsorára. Itthon, miközben előkészítettük a hatalmas salátát, és
sütöttük a pizzát, Luu apukájával skypeoltunk. Eszméletlen egy pasi, én halálra
röhögtem magam rajta. Először is, azt kezdte tervezni, hogy nyáron mikor menjek
meglátogatni őket (szerelem volt első látásra, mikor itt voltak, én is imádtam
Luu szüleit, és ők is engem), mennyire van a Platensee Bécstől. Aztán élőben közvetített valami koncertet, és
táncolt a tévével, később elővett néhány sílécet és azokat csiszolta,
javította, egy két oldalt világít, lámpás szemüvegben, azt mondta, ő E.T. A
beszélgetés végén pedig leült a kondigépéhez és elkezdett „edzeni”. Én csak
nevettem, és kiabáltam neki, hogy new
year, new body (új év, új test), meg hogy summer is coming (nemsokára nyár lesz), stb. Luu is nagyon
röhögött, együtt kitaláltuk, hogy apukája az új Schwarzenegger, ősz szakállal,
és E.T. szemével. Egy szó mint száz, eléggé elszűrakoztatott minket így szombat
este.
Jól is tette, mivel én eléggé el voltam kenődve, ugyanis
Luu délután bejelentette, hogy mégis hazamegy és nem csinálja meg itt a második
félévet (ezer oka van rá, amiket én teljesen megértek, de azért mégis haragszom
rá kicsit). Előreláthatólag február végén indul, egyetemre már nem is fog
bejárni addig, megbeszéli a szüleivel, aztán a tulajjal, aztán lakótársat keres
nekem maga helyett. Én mondjuk abszolút nem örülök ennek a váltásnak, mert
kisebb gondom is nagyobb annál, mint, hogy megint lakótársat keresgéljek, de
hát c’est la vie (ez van).
Vasárnap reggel Luu ígéretéhez híven megsütötte a
palacsintákat, amihez málnás-ribizlis-joghurtos szószt csináltunk és
eszméletlen finom volt. Kipróbáltuk a turmixgépet, és banánturmixot ittunk a
palacsinta mellé. Befejeztük a razfilmet, amit tegnap éjjel kezdtünk nézni,
aztán kicsit ücsörögtünk a szobánkban mind a ketten, ébredeztünk. A nap közben
kisütött, úgyhogy délután rávettük magunkat, és elmentünk a parkba, leginkább
az állatok kedvéért. Láttunk rengeteg flamingót, pelikánt, medvét, bölényt,
leopárdot, oroszlánt, stb. A séta végére teljesen átfagytunk, mert a szél az
rettenetesen fúj, hiába süt a nap.
 |
| Flamingó / Flamant rose |
 |
| Teknősök / Tortues |
 |
| Én meg Luu az oroszlánon (OnlyLyon) |
Hazajöttünk, itthon Luu a szüleivel skypeolt kicsit, én is
Borival meg Apával (néztem, ahogy vacsoráznak).
 |
| A süti, ami jól néz ki, de nagyon rossz |
Sütöttünk sütit Bori receptje
alapján, de valamit igencsak elrontottam, mert a nagyon finom keksz helyett
valami félig égett, félig fűrészporállagú valami lett az egészből. Este,
miközben Glasgow (Zsófi) és Dijon (Vica) volt vonalban, cigit tekertem magamnak
(így sokkal olcsóbb, mintha megvenném dobozban), mivel nem nagyon tudok még, és
nem akarok holnap beégni az összes francia előtt. Elraktam őket egy pici
dobozba, így holnap csak elő kell vennem, mintha mi sem történt volna. A
házimat, amit a holnapi órámra kellett volna megcsinálnom nem nagyon sikerült,
úgyhogy nem tudom mit fogok mondani Tomnak, de remélem nem fogja leharapni a
fejemet. Megpróbálok valami haladékot kicsikarni tőle, és ötvenszer bocsánatot
kérni. Vagy, felkelek holnap reggel 7-kor, és összehozom egy óra alatt. We will see (majd meglátjuk).
Mindenesetre, most inkább alszom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése