2014. december 17., szerda

Le 10 Décembre 2014

Ahogy megbeszéltük, fel is keltünk reggel 6-kor. Aaron francia vendégei már tegnap elmentek, úgyhogy valamivel nagyobb csend uralkodott a lakásban. Bevonultunk a konyhába tanulni, én bevetettem magam a zöld fotelbe egy kávéval és olvastam, olvastam, Luu pedig a konyhaasztalhoz ült jegyzetelni. Neki később kezdődött a vizsgája, de több dolga is volt.
Aztán olyan háromnegyed 9 körül kénytelen voltam elindulni. Nagyjából sikerült a fejembe nyomni az elmúlt félév anyagát, nem mondom, hogy mindent tökéletesen, de a lényegre emlékeztem. A buszon, metrón, villamoson még olvasgattam a biztonság kedvéért. Meg a terem előtt is. Meg a teremben is, egészen addig, amíg ki nem osztották a papírokat. Nem voltak nehezek a kérdések, a problémám csak az volt, hogy nem tudtam, melyiket dolgozzam ki. Aztán a második mellett döntöttem, ami egy idézet volt, arról, hogy a test csak egy tárgy, semmi több, igaz-e, ha igen, miért, ha nem, miért. Érvelni kellett, a féléves anyagot felhasználva. Az óra neve amúgy Corps et langage, ami Test és nyelv-et jelent, végig ezek kapcsolatáról tanultunk. Beleírtam az esszémbe egy japán filozófus elméletét a testről, amit a tanár órákon keresztül magyarázott, és elég nehéz volt megérteni (hát még megtanulni), úgyhogy nagyon remélem, hogy értékelni fogja.
A következő vizsgánk előtt Maeva-val mentem ebédelni, vettünk egy szendvicset és kibeszéltük az előző vizsgát. Elég hamar kifogytunk mondjuk a szóból, mert vizsga után eléggé le van szívva az ember agya, főleg az enyém, a francia miatt. Aztán átvonultunk a könyvtárba tanulni a következőre. Maeva megnyugtatott, ő is nagyjából annyit tanult, mint én, mondjuk, ő annyi előnnyel indul, hogy az anyanyelvén írja majd, én meg nem. Másfél óra tanulás után odáig jutottam, hogy minden irányzatról tudtam valamennyit, kivéve hármat, úgyhogy csak remélni tudtam, hogy nem azokat teszik a vizsgakérdések közé. Elindultunk aztán az Amphi felé, jöjjön, aminek jönnie kell.
Beültünk a hatalmas terembe, most természetesen mindenki ott volt, úgyhogy megint alig lehetett helyet találni. Kiosztották a kérdéseket, kettő közül választhattunk. Az elsőnél egy antropológus, Margaret Mead kutatásait, életét, módszereit kellett leírni, amiről én tudtam ugyan valamennyit, de nem hiszem, hogy az elég lett volna, úgyhogy a másodikat választottam. Ebben a „cserék” fontosságát kellett leírni az antropológiában, ami azért volt könnyebb, mert különböző irányzatokból, antropológusok munkásságából az ide kapcsolódó részt kellett kiválogatni. Szerintem a lényeges dolgokat beleírtam az esszémbe, megint kiszenvedtem 3 oldalt, remélem, normális jegyet adnak rá.
A vizsga után megkerestem Mélaine-t, mert úgy emlékeztem, ma csináljuk a közös beadandónkat, amit pénteken kell leadnunk. Én már kedden megírtam a részemet, igazából csak össze kellett volna raknunk. Mélaine-nek viszont angolja volt, a másik lány, Zoé már haza is ment, úgyhogy ez az alkalom ugrott. Nem baj, legalább maradt plusz időm tanulni a holnapi vizsgámra.

Miután hazaértem, Aaron-nel megvacsoráztam. Már elmúlt az iránta érzett mérhetetlen haragom, úgyhogy egész jól kijöttünk, vacsorakészítés közben. Nem sokkal később Luu is beesett, elmesélte a vizsgáját, ami egész jól sikerült. Este folytattuk a tanulást, neki holnap korán reggel van még egy vizsgája, nekem szerencsére csak délután 4-kor. Még mindig az én szobámban aludt, a matracot imádja a földön, engem meg egyáltalán nem zavar, sőt, imádom, hogy egy szobában alszunk, olyan, mintha minden nap pizsi-party lenne a szobámban. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése