Hétfő reggel egész korán felkeltem. JB
szülinapja volt, úgyhogy gondoltam, meglepem valamivel. Sütöttem megint
palacsintát, még maradt áfonya tegnapról. Itt volt egy barátja, Renaud, vele
bulizott tegnap. Olyan dél körül nagy nehezen kikecmeregtek a szobából, én
kiültem a konyhába meginni egy második kávét, és szórakozni. Másnapos embereken
mindig jót lehet nevetni. JB nagyon örült a palacsintának, én voltam a második
ember, aki felköszöntötte – persze Renaud volt az első. A beszélgetések
nagyjából minden második mondata valami olyasmi volt, hogy „Te, Renaud, te emlékszel…?”.
Felelevenítették a tegnapi buli (foszlányait), amin ezek szerint elég jól
sikerült megünnepelni JB szülinapját – előre. Amíg ők összeszedték magukat, én
elmentem kicsit futni a parkba. Mostanában nagyon szép idő van, süt a nap
majdnem minden nap. Ebédelni külön ebédeltünk végül, én nagyon éhes lettem
futás után, ők meg akkor mentek el sétálni. Délután én még mindig pihengettem,
ergó semmit nem csináltam. Este ugyanígy. Mostanában ilyenek a napjaim.
Kedden kicsit mozgalmasabb a napirendem, mert
délután megyek a kislányokért iskolába. De ezen kívül ma sem nagyon csináltam
semmit. Futni sem voltam, mert a hétvégén meg tegnap annyit futottam, hogy most
kell a pihenőnap.
Szerda reggel már nagyon el akartam menni futni, úgyhogy fittyet hányva a kicsit
sajgó lábaimra, elmentem. Hát, nem volt jó ötlet. Futottam végül 5 km-t, jól is
esett kiszellőztetni kicsit a fejem, felfrissültem, de a lábaimat
megerőltettem, fájt a térdem, mindenem. Holnap megint pihenőnap. Ráadásul
nagyon hideg volt, úgyhogy szerintem meg is fáztam kicsit.
Este átmentem Julie-hez, mert holnap lesz egy megbeszélésünk a Conseil de quartier-el (Kerületi tanács,
akikről előző félévben csináltunk egy kutatást), és ki kell találnunk, mit
mondunk majd ott, hogyan folytatjuk. 8-9 körül mentem át, aztán végül egészen
éjfélig maradtunk Anne-Elizabeth-tel, a kutatásról kb. 5 percet beszéltünk
összesen, helyette inkább néhány üveg sör mellett kibeszéltük az elmúlt
félévet. Szerencsére, nem én vagyok legrosszabb helyzetben a kutatással, ahol
ketten írtuk a végleges beadandót a tízből, Julieék sokkal durvább sztorikat
meséltek. Ott volt még Anne-Elizabeth pasija is, és az este végére Julie
csávója is megérkezett, úgyhogy egy triplarandin találtam magam, pár nélkül. Amúgy
nagyon jó volt, bírom őket, meg ők is engem, teljesen jól el tudunk így
beszélgetni akármiről. Ez volt a szerda estém. Mikor hazaértem JB nem volt
otthon, ő valamikor 3-4 körül esett haza – egész héten a szülinapját ünnepli.
Csütörtökön egész nap „pihentem”, most már ezt a szót használom a semmittevésre,
amit folytatok. Anya mindig azt mondja, nem baj, „pihengessél csak, annyira
széthajtottad magad első félévben”. Úgyhogy pihengetek, ide meg nem tudok mit
írni. Este elmentem a Kerületi tanács megbeszélésére, Julieékkel. Volt néhány
új tag, ami konkrétan 3 nyugdíjas nénit és bácsit takart. Nekik elmagyarázták,
hogyan működik az egész, meséltek az eddigi projektekről – amiket mi már
nagyjából kívülről tudunk, annyit beszéltek már róluk múlt félévben is. Megint
előjött, hogy „a kerület elturistásodik és ez milyen szörnyű”, Julie próbálta
őket rávezetni, hogy nem ezen kéne lovagolniuk folyamatosan – kevés sikerrel.
Végül az alelnök megkérdezte, segítenénk-e nekik egy ilyen szociológiai
kutatás-szerű dolgot csinálni, hogy felmérhessék az emberek problémáit, és
kicsit nagyobb képük legyen arról, mit kéne csinálniuk pontosan. Mi
természetesen beleegyeztünk.
A gyűlés után hazasétáltam, általában gyalog hamarabb otthon vagyok, mint
busszal, kb. 20 perc. JB megint bulizik, már meg sem lepődtem, hogy nincs
otthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése